A hálózati zenelejátszásnak két fő ága van: a berippelt és saját tárolóeszközről vagy szerverről lejátszott tartalmak mellett egyre nagyobb szerepet kap az online streaming - Tidal, Qobuz, Amazon Music, Deezer, Apple Music stb. Bármelyik megoldásról legyen szó, az AudioMe teljes körű megoldást kínál.
A hálózati zenelejátszás – feltéve, hogy elvonatkoztatunk a bluetooth hangszóróktól vagy a céges laptophoz USB-n csatlakoztatott kis DAC+integrált erősítős rendszerektől - számos eszközt kíván. Még inkább igaz ez, ha az offline vagy online streaming az elsődleges műsorforrás. Mi az AudioMe-nél komolyan gondoljuk a streaming-et és teljes körű megoldást kínálunk: mindent letesztelünk, meghallgatunk és csak olyan eszközök szerepelnek a kínálatunkban, amelyekkel magunk is szívesen hallgatunk zenét.
Vegyük sorra a szükséges berendezéseket és a legfontosabb tudnivalókat!
A forráskészülék a streaming esetében egy hálózati futómű (transzport) vagy lejátszó. A két eszköz között ugyanaz a különbség, mint a CD futóművek és integrált CD játszók esetében: a dedikált hálózati futóműben sincs D/A konverter. Ez a megoldás tehát azoknak előnyös, akik már rendelkeznek egy jó minőségű DAC-kal.
Ilyenkor a futómű és a DAC digitális csatlakozásához típustól függően több interfész is rendelkezésre áll, pl. USB, koax, AES/EBU vagy I2S. Az USB kapcsolat jellemzően aszinkron, ilyenkor a DAC-ba épített clock órajele a meghatározó. Az I2S nem egy szabványosított protokoll, de a legtöbb esetben a kábelen továbbküldhető a DAC-ba a futómű órajele. A két megoldás tehát annak függvényében (is) mérlegelendő, hogy hol pontosabb a clock. A nagyfelbontású zenék (DSD) lejátszásához ez a két interfész alkalmas mert az AES/EBU elméleti korlátja csak 24 bit 192KHz, amely ugyan a Tidal és Qobuz által kínált jelenlegi maximális felbontást még épp támogatja, de a DSD64 (128, 256, 512) lejátszásához nem elegendő.
Álljunk meg egy pillanatra a felbontásnál és a biteknél! A felbontást bitekben mérik, egy CD esetében minden egyes minta felbontása 16 bit; a dinamikatartományt pedig 96 dB (decibel) tartományban fejezik ki, ahol 1 bit 6 dB-nek felel meg.
A mintavételi arány a másodpercenkénti minták számának felel meg. Egy CD esetében a mintavételi frekvencia 44,1 kHz, ami azt jelenti, hogy minden másodpercnyi hang 44.100 db mintából fog állni. Ez azért befolyásolja a hangvisszaadás pontosságát, mert minél magasabb a mintavételi sebesség, annál természetesebb és pontosabb lesz a hangvisszaadás.
A bitráta, a bináris adatok áramlása, az információ másodpercenkénti sebességét fejezi ki. Ezt tehát bit/másodpercben mérik és viszonylag könnyen kiszámítható: CD-k esetében 44.100 minta van másodpercenként, mindegyik 16 bites mintavételezéssel, mindez két csatornán. A bitráta tehát 44.100 x 16 x 2 =1.411.200 bit/másodperc: a CD bitrátája ezért 1,411 Mb/s-nak felel meg. Azonnal látszik, hogy óriási különbség van egy CD 1,411 Mb/s-os bitrátája és egy 192 Kb/s sebességgel kódolt MP3 között.
A különböző hangminőségek használata rendkívül változatos méretű fájlokat eredményez. Minél magasabb a bitráta, annál nagyobb a generált fájlok mérete. Egy óra zene Hi-Res 24-Bit / 192 kHz-es minőségben 2 GB-ot foglal el, míg ugyanennek a mennyiségnek a CD-minőségben történő tárolásához csak 635 MB szükséges. DSD tartalmak esetén a winchester tárhelye még jobban fogy – nem csoda, hogy sok zenehallgató az online streamingre szavaz, hiszen ebben az esetben csak gyors és stabil internet kapcsolatra van szükség. Nem kötelező azonban a választás, az offline és online streaming tökéletesen megfér egymás mellett, de a fentieket figyelembe kell venni.
A hálózati lejátszás során az audio célra optimalizált switch-re hasonlóan fontos feladat hárul mint egy tápszűrőre, azonban míg az utóbbi esetben a feladat egy stabil tápforrás biztosítása, a streaming esetében a műsorforrás stabilitása és a hálózati jelminőség javítása a cél. Három switch tervezési paraméter befolyásolja leginkább a zene minőségét: a tápellátás, az órajel pontossága és az EMI-interferencia kezelése, ezen túl a rezgéscsillapítás itt is kulcsszereplő, a készülékház és az elcsatolás szempontjából egyaránt. Vannak olyan modellek, amelyek nemcsak külső tápot, hanem külső órajelet is képesek fogadni és ennek köszönhetően a lehető legjobb minőséget tudják nyújtani.
Az optimalizálás jegyében a futóművek, streamerek, szerverek és switch-ek mellé számos LAN kábelt, tápegységet és DC kábelt tudunk ajánlani, illetve USB és I2S HDMI kábelek széles skálájával is segítjük a választást, hogy a zene streamelve is magával ragadóan szólhasson. Az AudioMe-nél az a küldetésünk, hogy tökéletes hangot szállítsunk!
Amennyiben még jobban szeretnél elmélyülni a streamingben érdemes megnézni/meghallgatni az alábbi videókat a YouTube csatornákon:
Hifibogár S01EP35 – Transport? Streamer? DAC?
Hifibogár S01EP29 - Streaming alapok
Hifibogár S01EP03 - Nullák és egyesek? - Digitális audio lánc kezdőknek (IS)
AMC Szakmai Műhely 10. epizód: Digital High End, trendek, fejlesztések, irányok, Core Audio
AMC Szakmai Műhely 12. epizód: Roon, silent Angel VitOS Orbiter Masterclass
