Totális fogalomzavar, hogy az analóg lemezek a reneszánszukat élik, hiszen valójában soha nem mentek ki a divatból. Talán inkább arról van szó, hogy miközben a vinil valójában nem öregszik (hiszen örök), a férfi hallgatók halántéka azért lassan deresedik, a hölgyek szemeinél pedig megjelennek a szarkalábak. A bakelit lemezeknek mégis van egy ősellenségük, ami nem más, mint a por.
Legújabb cikkünk központi témája a vinil szakszerű karbantartása, a bakelit lemezek tisztítása.
„Pörög a fekete lemez, pattog a bakelit”
Az új generáció mintegy beteljesítve az analóg technika örök körforgását, időről-időre mindig újra felfedezi, ezért aztán az idősebbek – miközben az idő múlása felett érzett bánatuk miatt hangjukba azért némi keserédes felhang is vegyül – örömmel analóg reneszánszt kiáltanak. Legyen szó azonban ősz(ülő) vagy fiatal „bakelites”-ről, az első dolog amivel szembesülnek az, hogy a sercegés, a pattogás és a por mindegyikük ádáz ellensége. Szerencsére van megoldás!
A vinilről
Ellenségünk a por. De mielőtt a porról beszélnénk, egy megjegyzés: nem véletlenül került idézőjelbe a bakelit a bevezetőben, mivel a mikrobarázdás hanglemezek leggyakrabban vinilinből (acetilcellulóz-polivinilkloridból) készülnek. A vinilin a polivinil-klorid és polivinil-acetát kopolimerje, a vinil tehát csak egy alkotóeleme a lemezeknek, de mégis közelebb áll az igazsághoz, mint a préselésre egyébként alkalmatlan bakelit. Mára azonban a „bakelit” annyira beivódott a szóhasználatba, hogy talán felesleges is harcolni ellene – mi sem tesszük – csak megemlékezünk róla mielőtt rátérnénk a porra, annak az analóg lemezek hangzására gyakorolt negatív hatásaira és az egyik lehetséges megoldásra és hogy miért fontos a bakelit lemezek tisztítása.
Mert jóllehet a vinil tényleg örök és elpusztíthatatlan, de ez csak a formátumra igaz. Maguk a lemezek sajnos sérülékenyek, érzékenyek a karcokra és a szennyeződésekre. Ennek oka az analóg lemezek gyártástechnológiájában keresendő. A sztereó hanglemez barázdáit egymással 90°-os, a lemez síkjával pedig ±45°-os szögben vágják (ezáltal a két barázdaoldalba rögzített sztereó információ „monokompatibilis”, vagyis mono hangszedővel is lejátszható). A középpont felé eső belső barázdafal hordozza a bal csatorna információit, a külső barázdafal pedig a jobb csatorna jeleit. A sztereó barázdaszélesség a lemez felületén mindössze 40 µm, a barázda mélysége pedig ennek kb. csak a fele, 20 µm. Ebből a mikrobarázda erdőből kell a hangszedőnek elővarázsolni kedvenc zenénk hangjait. Könnyű belátni, hogy az odakerülő por ebben komoly akadályt képez, mert a szennyeződések végső soron hangminőség romlást, sercegést okoznak.
Hanglemez felvétel mikroszkóp alatt
Mivel mechanikus a „kiolvasás”, nincs porvédelem, és a hanglemez érzékeny a karcokra, az analóg technika jellegéből adódóan a gyakran használt lemezek hangminősége gondos kezelés mellett is lassan romlani kezd. Előbb-utóbb megjelenik a sercegés. Odafigyeléssel azonban fel lehet venni a harcot a három legfőbb ellenség, a szennyeződés (olajosodás, porosodás), a gondatlan kezelésből adódó karcolódás és a rossz beállítás miatti fokozott kopással szemben is. A helyes beállítás nagyon fontos, de kívül esik írásunk tárgykörén. A porosodás elkerülése érdekében azonban a lemezt csak a lejátszás idejére kell kivenni a borítóból, és azután sem ajánlatos a lemezjátszó tányérján hagyni. A zsíros szennyeződés elkerülése érdekében pedig tilos a barázdákat megérinteni az ujjainkkal (ez a szabály a DJ-kre nem vonatkozik).
Fő ellenségünk a por
A lemezek lejátszhatóságát, élvezhetőségét a rárakodó por azzal ássa alá (majdnem szó szerint), hogy a lejátszás során a tű lényegében beleszántja azt a barázdába, ahonnan később már eltávolíthatatlan lesz. Miért? Rossz hírünk van: a tűre és a barázdára hatalmas nyomás és súrlódási terhelés hárul, átlagos tűnyomás mellett is mintegy 70.000 N/cm2 barázdanyomás keletkezik, ami megfelel annak, mintha 7 tonna nehezedne 1 cm2-re. A tű a nagyon apró helyre koncentrált erő és súrlódás következtében nagyon kis mértékben ugyan, de megolvasztja a barázda felületét, amelybe az ott ragadt por beleragad, beleolvad. Emiatt eltorzul a barázda alakja és ez a torzulás sajnos a zenét is eltorzítja – örökre és visszavonhatatlanul.
„Tovább is van, mondjam még?”
A rossz híreknek nincs vége, ugyanis sajnos elkerülhetetlen, hogy a lemezek a lejátszás során sztatikus elektromossággal töltődjenek fel és mágnesként vonzzák magukhoz a levegőben szálló port. A por összetétele változó, de javarészt textíliák szöszeiből és apró homokszemekből áll. A homok azért veszélyes, mert kvarc darabokat is tartalmaz, amelyek komoly kopást, sérülést képesek okozni a tűnek. Még gondos tárolás során is megfigyelhető, hogy a lemezek porosodnak, ennek oka ugyancsak a sztatikus feltöltődésükben keresendő: már a tasakból való kivétel során, de a levegővel való súrlódás következtében mindenképpen feltöltődnek.
A bakelit lemezek tisztítása:
Látjuk, hogy a lemezek egyik legnagyobb ellensége a por, a probléma és a lemezekre leselkedő veszélyek tehát adottak. Ideje rátérnünk, hogyan lehet ezektől megszabadulni, de legalábbis nagy mértékben enyhíteni. A legkézenfekvőbb megoldás nem más, mint a lemeztisztító kefe használata a lejátszás előtt (és után). Tagadhatatlan, hogy a nagy és értékes lemezgyűjtemények birtokosai akkor járnak el a leghelyesebben, ha beszereznek egy lemezmosó berendezést, vagy igénybe vesznek egy ilyen szolgáltatást, de a megtisztított lemezek lejátszása előtt és után az antisztatikus kefével történő tisztítás ekkor is szükséges és ajánlott, egy ilyen kefe minden lemezjátszó tulajdonos számára elengedhetetlen kellék.
Az AudioQuest kínálatában immár több, mint 35 éve elérhető az antisztatikus lemeztisztító kefe, amely jelenleg két változatban kapható. Egyikük a klasszikus Anti Static Record Brush, amely 1.116.000 db két sorba rendezett jó vezetőképességű szénszálat tartalmaz. A másik lemeztisztító kefe az előző továbbfejlesztett változata, a Super Conductive Anti Static Record Brush, amely már 1.248.000 db és még jobb vezető képességű szénszálat tartalmaz. Helyesen használva mindkét kefe szénszálai finoman eltávolítják a szennyeződéseket és a port a lemezek barázdáiból, így azok nem nyomódnak még mélyebbre, miközben a művelet során a sztatikus feltöltöttség is megszűnik. A Super Conductive verzió a fogantyúja révén – a felhasználót használva földelésként – kifejezetten hatékony az antisztatizálás terén. Az eredmény? A piszok és a por eltávolításának hála a sercegés, sistergés és pattogás jelentősen csökken, a rendszeres használat pedig segít megelőzni a nagyobb problémákat okozó szennyeződések kialakulását, egyúttal kevesebbszer lesz szükség a nedves tisztításra.
A lemeztisztító kefe helyes használata:
Még ha oly egyszerűnek és magától értetődőnek tűnik is a bakelit lemezek tisztítása, a lemeztisztító kefe használatát sokan félreértik. Sőt, a helyes használat – főleg a kefe eltávolításának módszerét illetően – némi vitát is kavart audiofil berkekben. Lássunk előbb két rossz példát! Egyesek, helytelenül, azt ajánlják, hogy lassan mozgassuk a lemez közepe felé és felemelés előtt engedjük hozzáérni a tengelyhez (a sztatikus töltés csökkentése érdekében). A másik rossz módszer az, hogy a kefét lassan az előzőhöz képest ellentétes irányba, a lemez széle felé mozgassuk. Sajnos egyik eljárás sem ajánlott, mert ilyenkor a kefe keresztben mozog a lemez felületén és fennáll a veszélye annak, hogy egy szennyeződéssel, porszemcsével közben megkarcoljuk. A hiba eleve a tisztító kefe mozgatásában van, arra ugyanis semmi szükség, hiszen a lemez úgyis magától forog a tányéron.
De mi akkor a helyes módszer? Nagyon egyszerű: a kefét úgy kell a lemez felett tartani (javasoljuk a 9 órának megfelelő pozíciót), hogy annak szálai épphogy csak hozzáérjenek a felülethez, ne hajoljanak meg, hanem a szálvégek hatoljanak be a barázdákba. Ha elindítjuk a motort, pár fordulat alatt a lemezen lévő por összegyűlik a kefe szálainak első során. Ha ekkor a kefét picit megdöntjük, a maradék szennyeződés felrakódik a második sorra. Ha a lemez nagyon poros, a folyamat megismételhető. A port nem szabad kézzel letörölni a keféről, mert akkor az ujjainkon lévő bőrolaj rátapadna a szálakra (majd onnan felhordódna a lemezre) a fogantyú viszont tökéletesen alkalmas a felrakódott por eltávolítására.
Az AudioQuest Anti Static Record Brush és Super Conductive Anti Static Record Brush elengedhetetlen analóg kellék, segítségével könnyen megszabadulhatunk a por kellemetlen hatásaitól.
Nem ördöngösség, egyszerű, de nagyszerű!
